Ugrás a tartalomhoz
  • Rólunk
    • Hallgatók
    • Munkatársak
    • Board
    • GY.I.K.
    • Céljaink
  • Hírek
    • Képzés
    • Közösség
    • Beszámoló
    • ÚtOn
  • Szakmai anyagok
    • Interjú
    • Tollhegy
    • Nemzetközi sajtószemle
    • Könyvrecenzió
    • Jogász szemmel a világ
  • Podcast
  • About Us
    • Our Statement
    • Main Goals
    • Study Program
    • Leading Professors
    • Teaching Methods
    • Talent Program Internships
    • Contacts
  • Felvételi 2026
  • Rólunk
    • Hallgatók
    • Munkatársak
    • Board
    • GY.I.K.
    • Céljaink
  • Hírek
    • Képzés
    • Közösség
    • Beszámoló
    • ÚtOn
  • Szakmai anyagok
    • Interjú
    • Tollhegy
    • Nemzetközi sajtószemle
    • Könyvrecenzió
    • Jogász szemmel a világ
  • Podcast
  • About Us
    • Our Statement
    • Main Goals
    • Study Program
    • Leading Professors
    • Teaching Methods
    • Talent Program Internships
    • Contacts
  • Felvételi 2026
Instagram Facebook Youtube

Hallgatóink tollából: A robotsebészet technológiájáról

A jogtudomány két évszázada a Magyar Tudományos Akadémián

„A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi rendezvénysorozatának keretében megrendezett konferencia a jogtudomány elmúlt két évszázadát és az intézmény életében betöltött kiemelkedő szerepét tekintette át. Az esemény

Tovább»
2026.06.18.

Ludovika Filmklub – újratöltve

A korábbi félévekhez hasonlóan ismét összegyűltünk a Ludovika Collegium Aulájában, hogy közösen merüljünk el a filmművészetben, és ezúttal is két egészen különleges alkotás várt ránk.

Tovább»
2026.06.15.

Fókuszban a vezetői szerep és döntéshozatal – Deák Barnával Siménfalvi Dániel beszélget

Aktuális podcastadásunk meghívott vendége Deák Barna, a Magyar Honvédség lövészzászlóaljának egykori rajparancsnoka, akivel Siménfalvi Dániel, a Ludovika Collegium hallgatója beszélget. Többek között ezekre a kérdésekre

Tovább»
2026.06.09.

Game Developers Conference (GDC) 2026 – beszámoló az iparág éves találkozójáról

A Game Developers Conference (GDC) az iparág legnagyobb és leghosszabb múltra visszatekintő szakmai eseménye. Az első konferenciát 1988 áprilisában szervezte meg Chris Crawford játéktervező az

Tovább»
2026.06.09.

Strukturális összefüggések vizsgálata a 2026-os országgyűlési választások tükrében

A 2026-os országgyűlési választások tanulságairól szervezett közéleti beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Collegiuma Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet alapítójával és vezetőjével. Az

Tovább»
2026.05.08.

Európa szívében: betekintés az uniós intézményrendszer működésébe Strasbourgban

Strasbourgban tett tanulmányutunk során átfogó betekintést nyertünk az európai intézményrendszer működésébe. A szakmai programok keretében hallgatóink –  Antal Veronika, Stiblár Melinda és Kádár Margit –

Tovább»
2026.05.06.

A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Dabóczi Bence orvostanhallgatóként a sebészet egy viszonylag új ágának módszerét és alkalmazásának hazai lehetőségeit járja körül.

Biztosak vagyunk benne, hogy mindenki találkozott már a „robotsebészet” kifejezéssel életében. De mit is jelent ez a futurisztikus, elsőre kicsit ijesztőnek tűnő technológia, és mi a helyzet a magyarországi felhasználással?

A jelenleg használatban lévő sebészrobotok nem igazi robotok. Egy robot hozhat önálló döntést, kivitelezhet előre beprogramozott folyamatokat. Ehelyett inkább a sebész kezét pontosabbá, mozdulatait precízebbé tévő gépekről beszélünk, melyet minden esetben élőben irányít egy ember. De miért jobbak akkor a hagyományos módszerekkel kivitelezett műtétekhez képest, ha ugyanúgy emberi jelenlétet és figyelmet igényelnek? A sebész mindig limitálva lesz a saját testi adottságai által, így nagy előnyt jelenthet ezen képességek határainak kiterjesztése a robotok által. Egy ilyen módon kivitelezett műtét sokkal kisebb terhelést jelent a páciens szervezetére nézve, mert ténylegesen csak azokat a szövetroncsolásokat kell elvégezni, amelyekre mindenképp szükség van. A valóságban a sebész egy három dimenzióban látó kamera felvételét nézi élőben, és irányítja a robotot egy kezelőfelületen keresztül. Ebből következik a sebészeti beavatkozásokat végző robotok első hatalmas előnye, hogy bár a sebésznek „real time”-ban kell irányítania a robotot, nem feltétlenül kell ehhez jelen is lennie. Volt már rá példa, hogy interneten keresztül, egy másik országból végeztek műtétet. Ez az eljárás az 5G-technológia elterjedésével hamarosan a közellátásban is realitássá válik. Ezzel az egyészségügyi ellátórendszer egyik hatalmas problémáját lehetne enyhíteni, ez pedig a jól képzett szakemberhiány. Egy, a szakterületén kiemelkedő sebész így több helyen vállalhatna műtéteket, biztosítva a legjobb ellátást mindenhol. A következő kihívás, amire a robotsebészet megoldást kínálna, az a kórházak tehermentesítése a betegek posztoperatív ellátása alól. Több kutatás bizonyítja, hogy egy robotsebészeti módszerrel kivitelezett műtét szignifikánsan csökkenti a hospitalizációt. Ez lehetővé teszi, hogy sok műtét, amely eddig többnapos bennfekvéssel járt, mostantól egynapos sebészeti beavatkozásnak számítson. Fontos tudni, hogy a kórházak számára a fekvőbeteg-ellátás számít a legnagyobb költségnek, így ennek komoly anyagi vonzata is van.

Napjainkban Magyarországon – és az egész világon – gyakorlatilag csak egy cég termékei rendelkeznek a megfelelő minősítéssel ilyen típusú sebészeti beavatkozások kivitelezéséhez; ezek az Intuitive Surgical „da Vinci” robotjai. Hazánkban sajnos nem annyira elterjedt ezek használata – mindösszesen pár darab van belőle –, amelynek különböző okai vannak; a legfontosabb a robot használatának ára. Nem a vételárral van probléma, mert az egyszeri költség, és akár európai uniós támogatásokból is meg lehetne vásárolni, viszont az egyes műtétekhez szükséges fogyóeszközök beszerzési ára és a gépet kezelni képes szakorvosok óradíja akkora pluszköltséget teremt, melyet az állami egészségbiztosító nem tud kifizetni. Magyarországon több európai országhoz hasonlóan HBCS (Homogén Betegségcsoportok) alapú finanszírozás működik, ami azt jelenti, hogy egy adott terápiára, műtétre adott pontszámot kap az ellátást végző intézmény, a pontokért pedig pénzt az állami egészségbiztosítótól. A probléma az, hogy míg Németországban egy „pont” nagyjából 7500 eurót ér, Magyarországon csak 200 ezer forintot, a robotokkal végzett beavatkozás viszont ugyanúgy megközelítőleg 1000 euró pluszköltséget jelent egy hagyományos módon kivitelezett műtéthez képest. A másik probléma a szaktudás. Egy sebésztől radikálisan más látásmódot követel meg egy ilyen robot irányítása, rengeteg időbe telik, mire valaki készség szinten megtanulja kezelni. Ezt főleg drága külföldi kurzusokon lehet megtenni, amire nincs feltétlenül forrás egy állami kórházban.

Így hiába lenne a beteg számára sokkal előnyösebb – és a kórház számára kevésbé megterhelőbb –, a robotsebészeti beavatkozások hazánkban sajnos jelenleg nem fenntarthatók.

Szerző: Dabóczi Bence

Források:
https://onkol.hu/robotsebeszet_bevezetese_magyarorszagon/
http://drszaborobotsebesz.hu/index.php?page=robotsebeszet
https://index.hu/techtud/2022/01/24/da-vinci-rendszer-orszagos-onkologiai-intezet-elso-robotsebeszeti-beavatkozas-magyarorszagon-kasler-miklos/
Letöltés ideje: 2022. 06. 12.

A borítókép forrása: mkot.hu

Hasznos linkek

uni-nke.hu
Sütikezelési tájékoztató
Adatvédelmi tájékoztató

Kapcsolat

info@ludovikacollegium.hu 

1089 Budapest, Diószegi Sámuel utca 30.
Gépjárművel a Sárkány utca felől megközelíthető.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése érdekében. Bővebb információt a Sütikezelési Tájékoztatóban talál.
Elfogadom a javasolt sütibeállításokat