A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Kőszegi Anna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogász osztatlan képzésének végzős hallgatója gyűjtött hasznos információkat arról, hogy a legújabb kutatások szerint mely vegyszerek káros hatásaira érdemes odafigyelni közvetlen környezetünkben.
Vegyi anyagok jelenlétét okozhatja a vérben az elviteles ételek csomagolása (Ruby Prosser Scully)
(Takeaway food packaging may be source of synthetic chemicals in blood | New Scientist, 2019. 10. 09.), letöltés ideje: 2022. 04. 29.
A PFAS-ok, vagyis a perfluor-alkil és a polifluor-alkil olyan széles körben alkalmazott vegyi anyagok, amelyek ellenállnak a hőnek, és nem bomlanak le egykönnyen. Használják őket főzőedények tapadásmentes bevonatához, folt- vagy vízálló anyagokhoz és poroltókhoz is. Manapság azonban már olyan helyeken is megtalálhatóak, ahol semmi keresnivalójuk nem lenne: a földben, vizekben, állatokban és az Egyesült Államok populációja 97 százalékának a vérében, felnőttekében és gyerekekében egyaránt.
A kutatók szerint az étrend jelenti a fő magyarázatot arra, hogyan is kerülnek ezek az anyagok a vérbe. Több mint 10 ezer alany adatait vizsgálták meg 2003 és 2014 között, köztük vérmintákat, illetve részletes beszámolókat arról, honnan származott a páciens tápláléka az elmúlt 24 órában, egy hétben és egy hónapban. A minták háromnegyedében találtak PFAS anyagokat, de a koncentráció alacsonyabb volt azoknál, akik több otthon elkészített ételt fogyasztottak és kevesebb gyorséttermit. A válasz a csomagolóanyagokban keresendő.
Még nem világos, pontosan mit is eredményez az ezeknek az anyagoknak való kitettség hosszú távon a szervezetben, mivel a felmérés csak a közelmúltra kérdezett rá az alanyoknál, a PFAS anyagok pedig évekig is a testben maradhatnak. Egyes bizonyítékok arra utalnak, a káros hatás megnyilvánulhat hízásban, rákos megbetegedésekben, befolyásolhatja a termékenységet, a gyerekek fejlődését és immunrendszerét.
Vegyszerfogyasztás (Anna Turns)
(Toxic chemicals are everywhere in our daily lives – can we avoid them? | New Scientist, 2022. 01. 19.), letöltés ideje: 2022. 04. 29.
Ha az előző cikkben olvasottak elég komolyan hangzottak ahhoz, hogy elhatározzuk, mindenképp csökkentjük vegyszerfogyasztásunkat, Anna Turns cikke elárulja, lehet-e egyáltalán, és ha igen, miként.
Minden termék címkéje tele van vegyi anyagokkal. Honnan tudhatnánk, mit jelentenek a manapság olyan divatos kifejezések, úgymint a „természetes”, „nem mérgező” és „vegyianyag-mentes”? Lehet-e hinni az ilyen állításoknak? A legfontosabb, hogy ne dőljünk be a marketingnek. Annak, hogy valami például „fenntartható”, nincs hivatalos meghatározása, ezért érdemes helyette inkább olyan tanúsítványokat keresni a hátoldalon, amelyek bizonyítják, hogy a felhasznált anyagok biztonságosak az emberekre és a környezetre nézve is. Legyünk szkeptikusak azokkal a termékekkel, amelyek azt hirdetik, mi nincs bennük, például ha valami „parabénmentes”. A valóban átlátható termékek pontos összetevőlistát közölnek, nem a figyelmünket akarják elterelni róluk. Tény, hogy egyes vegyszerek hozzájárulnak bizonyos rákos megbetegedések kialakulásához, vagy megzavarhatják a hormonális működésünket. A kutatók még nem értik, pontosan mi okozza a bajt, hiszen naponta annyi anyaggal kerülünk kapcsolatba, hogy a káros hatásokat egyes összetevők mellett több vegyi anyag koktélja is okozhatja. Ha csökkenteni szeretnénk kitettségünket, a legtöbb, amit tehetünk, hogy egyszerűen kevesebb terméket vásárolunk, és az egyszerűségre törekszünk.
Egyes tisztítószerek egy forgalmas úthoz hasonló légszennyezést okoznak a lakásban (Carissa Wong)
(Indoor air pollution: Cleaning products cause high levels of pollutant particles | New Scientist, 2022. 02. 25.), letöltés ideje: 2022. 04. 29.
Az illatosított felülettisztítók egy 28 ezer jármű által használt városi úthoz hasonló mennyiségű szennyező részecskét eregetnek a levegőbe. Ezek a tisztítószerek a monoterpének csoportjába tartozó anyagokat tartalmaznak, amelyeknek citrus- vagy fenyőillatuk van. Gyorsan elpárolognak, és a levegőben reakcióba lépnek olyan instabil anyagokkal, mint az ózon, a reakció eredményeként pedig olyan szennyező részecskék keletkeznek, mint amilyenek a kipufogógáz nyomán is.
Minél kisebbek ezek a részecskék, annál veszélyesebbek: eljutnak a tüdőig, irritálhatják a légutakat, sőt, ha elég kicsik, még a véráramba is bekerülhetnek. Az Indianai Egyetem kutatói saját magukon tesztelték a részecskék káros hatásait: felmostak egy irodában, és a légszennyezettséget összevetették egy olyan út mellett mért adatokkal, ahol naponta több ezer jármű halad el. A kutatók még vizsgálják, hogy az úton fellelhető szennyező részecskék és a tisztítószerekből felszabadulók hasonló mértékben károsak-e az egészségre. Addig is olyan légtisztító berendezések használatát javasolják, amelyek kiszűrik az ózont és más részecskéket.
Gyűjtötte és fordította: Kőszegi Anna
A borítókép forrása: hazwoper.com
