A világ eseményeiben való eligazodást segíti, ha figyelemmel kísérjük a nemzetközi sajtó tudósításait. Ezúttal Imre Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi osztatlan mesterszakos hallgatója gyűjtötte össze a legfrissebb „tech” híreket, hogy betekintést nyerhessünk, hogyan hat a technológia a minket körülvevő világra.
The Economist: Digital twins in cockpits will help planes look after themselves – A digitális ikrek így segíthetnek a repülőgépeknek önmaguk monitorozásában
https://www.economist.com/science-and-technology/digital-twins-in-cockpits-will-help-planes-look-after-themselves/21809110
Letöltve: 2022. 05. 27.
A digitális iker (digital twins) nem más, mint egy alkatrész, egy eszköz vagy akár egy teljes gyártósor virtuális mása, virtuális ábrázolása. A repülőgépekre telepített érzékelők adataival táplálva a digitális változat használható a karbantartás megtervezésére, a felmerülő problémák észlelésére, valamint a frissítések és a tervezési változtatások hatásának szimulálására. Különösen a repülőgép-hajtóműveket figyelik meg ilyen módon a gyártóik. A General Electric, a Rolls-Royce és a Pratt & Whitney is például ezzel a technológiával figyeli meg a hajtóművek szimulációját a mérnöki központokból.
A brit Cranfield Egyetemen azonban tovább szeretnének lépni mindezen, és egyfajta „tudatot” szeretnének kialakítani a repülőgépek részére. Ezt úgy oldanák meg, hogy egyesítenék a repülőn található különböző megfigyelő rendszereket, míg a gépnek a digitális ikrét egy mesterséges intelligenciával szerelnék fel, amely további számításokat hajthatna végre. Jelenleg a repülőgépek megfigyelőrendszerei egymástól függetlenül működnek, azonban ez sok macerával jár. Például ha az üzemanyagrendszerben lévő szelepet figyelő érzékelő problémát jelez, és a mérnökök kicserélik, attól még megvan az esélye annak, hogy a probléma továbbra is fennáll, és az érzékelő továbbra is jelezni fog, mert a tényleges hiba az elektromos rendszerben van.A Cranfield Egyetem mérnökei ezen változtatnának. Az ő elképzelésük szerint egy mesterséges intelligencia alapú központi megfigyelő rendszer tenne javaslatokat a pilóta számára az esetleges műszaki megoldások kapcsán, ugyanis az MI és a digitális iker magán a gépen helyezkedne el, így meglehetne spórolni a távoli adatközpontokat. Ez az MI felelne azért, hogy kalkulációkat végezzen a hiányzó érzékelők helyett, és kiszámolja azokat a hibákat is, amelyek szélesebb körű mérésekkel észlelhetők, mint például a vibrációs minták és a hőmérséklet változásai.
A kutatók egyfajta „öntudattal” szerelnék fel a gépek digitális mását, ami lehetővé tenné, hogy a gépek maguktól jelentkezzenek a karbantartásra, és ne fix menetrend szerint kelljen megrendelni a szükséges pótalkatrészeket. Az ilyen rendszer által nyújtott előrejelző karbantartás segít elkerülni a nem tervezett megállásokat és javításokat. A cikk kiemeli, hogy egy tudatos repülőgép körülbelül 30%-kal csökkentheti a karbantartási költségeket.
A megoldás még azt is lehetővé tenné, hogy a repülőgép menet közben újrakonfigurálja például az akkumulátorcsatlakozásokat és az üzemanyag-felhasználást.
A Cranfield csapata abban bízik, hogy 2024-re már egy teljes repülőgép képes lesz saját digitális ikertestvérrel üzemelni, 2035-re pedig egy bizonyos fokú öntudattal rendelkező prototípust szerelhetnek fel a járművekre.
New scientist: Is DeepMind’s Gato AI really a human-level intelligence breakthrough? – A DeepMind Gato MI valóban egy emberi szintű intelligencia lenne?
https://www.newscientist.com/article/2320823-is-deepminds-gato-ai-really-a-human-level-intelligence-breakthrough/
Letöltve: 2022. 05. 27.
A DeepMind kiadta az általa „generalistaként” aposztrofált MI-t, a Gatót, amely 600 egyéb feladat mellett képes Atari videójátékokat játszani, felismerni, mi látható a képeken, csevegni egy emberrel, és még várat is tud építeni építőkockákból, egy robotkar segítségével.
De vajon a Gato valóban rendelkezik az általános mesterséges intelligencia képességével – vagy ez csak egy egyszerű, hétköznapi mesterségesintelligencia-modell, néhány extra trükkel felszerelve? – így szól a cikk kiinduló felvetése.
Hogy ezt a kérdést megválaszolhassa a cikk, szerzője előbb tisztázza, mi is az az általános mesterséges intelligencia (AGI), amit magyarul „erős MI-nek” is szoktak nevezni.
A sci-fi-n kívül a Mesterséges Intelligenciát napjainkban még mindig csak specifikus részfeladatokra használják. Az „AGI” egy olyan modellre használt kifejezés, amely bármilyen intellektuális feladatot meg tud tanulni, amire egy ember is képes lehet. A gyakorlatban különféle teszteket használnak, hogy egy mesterséges intelligencia „AGI” státuszát bebizonyíthassák. Azonban ahogy Yann LeCun, a Meta mesterséges intelligencia vezető kutatója fogalmazott, „még az emberek is specializálódtak bizonyos feladatkörökre”, egyelőre egy emberi szintű MI is ambiciózus célkitűzés lenne a kutató szerint.
Nando de Freitas, a Gatót fejlesztő DeepMind kutatási igazgatója azt írta Twitteren a Gato megjelenésekor, hogy „vége van a játéknak”, továbbá kiemelte, hogy az AGI eléréséhez most már csak az AI modelleket kell nagyobbá és hatékonyabbá tenni, valamint még több adatot kell táplálni beléjük. Mások azonban ezt másképp gondolják; még a DeepMind saját kutatói közül is kerültek ki olyan nyilatkozatok, amelyek szkeptikusak Gato úttörő jellegével kapcsolatban.
Akárhogy is, a Mesterséges Intelligencia kutatása még közel sem ért véget.
New scientist: A quantum computer could catch its own errors on any calculation – A kvantum számítógép képes bármelyik hibáját kijavítani bármilyen számítás közben
https://www.newscientist.com/article/2321929-a-quantum-computer-could-catch-its-own-errors-on-any-calculation/
Letöltve: 2022. 05. 27.
Hatalmas előrelépés történt a kvantum-számitástechnika terén. Lukas Postler és az osztrák Innsbrucki Egyetem munkatársai egy olyan kvantumszámítógépet építettek, amely minden számítást hiba nélkül futtat.
A 16 qubitből álló készletet úgy rendezték el, hogy bármilyen számítást hibamentesen lehessen futtatni rajta; ez hatalmas lépés a hagyományos számítógépeket felülmúló kvantumszámítógépek építése felé.
A hagyományos számítógépek rutinszerűen megjelölik és kijavítják saját hibáikat, így a kvantumszámítógépeknek is ugyanezt kell tenniük ahhoz, hogy valóban felülmúlják őket. A kvantumeffektusok azonban gyors ütemű hibákat idézhetnek elő az eszközöket alkotó qubiteken vagy kvantumbiteken keresztül.
Így ennek a számítógépnek a megalkotása hatalmas előrelépés volt.
The New York Times: Why Isn’t New Technology Making Us More Productive? – Miért nem tesz minket termelékenyebbé az új technológia?
https://www.nytimes.com/2022/05/24/business/technology-productivity-economy.html
Letöltve: 2022. 05. 27.
Miért nem tesz minket termelékenyebbé az új technológia? – ezt a kérdést boncolgatja a The New York Times legújabb cikke.
Mint írják, az olyan innovációkat, mint a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia, a termelékenység fellendülésének motorjaként üdvözöltük, azonban a gazdasági rendszer egészében kívánt széles körű megtérülés elképzelhetetlen. A gazdaságok nem csak a további tőke és munkaerő hozzáadásával gyarapodnak, egy másik létfontosságú összetevő a nemzet azon képessége, hogy létrehozza és kereskedelmi forgalomba hozza az innovációt, ami a befektetéseket és a munkavállalókat is termelékenyebbé teszi.
Az amerikai gazdaság már 2010 óta lassan növekszik, a járvány kezdete óta azonban nagyságrendileg évi 1 százalékos gazdasági növekedéseket könyvelhet el „csak” magának az Egyesült Államok. Ez messze elmarad az 1996-tól 2004-ig tartó erőteljes javulás utolsó szakaszától, amikor a termelékenység évente több mint 3 százalékkal nőtt. Úgy tűnt az amerikaiak számára, hogy a digitális technológiákba való nagy volumenű befektetések fel fogják éleszteni a termelékenységet. Azonban a kívánt hatás elmaradt.
A termelékenység látszólag kis százalékos növekedése azonban idővel nagy változást hozhat egy ország gazdagságában és életszínvonalában. A McKinsey & Company becslése szerint a termelékenység további évi 1 százalékos növekedése is néhány év alatt, 2024-ig 3500 dollár plusz egy főre jutó bevételt generálna.
A termelékenység kérdése aktív vita a közgazdászok körében. Ahogy azt a technológia gazdasági növekedésre gyakorolt hatásával szemben szkeptikus Robert J. Gordon, a Northwestern Egyetem közgazdásza megjegyezte: „A mai mesterséges intelligencia főként a mintafelismerés technológiája, amely a szavak, a képek és a számok hatalmas tárházán keresztül dolgozik.” A közgazdász ehhez hozzátette, hogy „az MI tudása ugyan lenyűgöző, de nem forradalmi, mint ahogy korábban az elektromosság vagy a belső égésű motor volt”.
Akadnak azonban optimisták is: Erik Brynjolfsson, a Stanford Egyetem Digitális Gazdasági Laboratóriumának igazgatója elismeri ugyan, a termelékenység növekedése még nem nyilvánvaló, de meg van győződve arról, hogy ez csak idő kérdése.
Valószínűleg azonban évekbe fog telni, mire lesz végleges válasz a termelékenységi vitára.
Az iparági és vállalati szintű tanulmányok azonban már megmutatják nekünk a technológia terjedésének a mintázatát és a potenciális akadályokat is.
A technológia használatában a vezető szerepet a digitális technológiába már évek óta egyébként is beruházó nagyvállalatok, illetve a gyorsan növekvő, fiatalabb cégek viszik, amelyek mögött gyakran kockázati tőke áll. A felhőalapú számítástechnika azonban meglehetősen széles körben elterjedt már. A legfejlettebb technológiák azonban, mint például az MI-alkalmazások, még közel sem olyan elterjedtek. Ám a korlátozott elterjedtség nem olyan meglepő jelenség, tekintve hogy az amerikai vállalkozások háromnegyede jelenleg mikrovállalkozás, amely kevesebb mint 10 főt alkalmaz.
A cikk végezetül kettő esettanulmányon keresztül mutatja be, hogyan változtatja meg a technológia a cégek termelékenységét.
Az Anthem egészségbiztosító, amely több mint 45 millió emberrel vette fel a kapcsolatot, a vásárlók megkeresésének mintegy 75 százalékát digitális csatornákon keresztül végzi, beleértve a webportált, a mobilalkalmazást és a beszédfelismerő szoftvert is. Három évvel korábban ez a szám mindössze 30 százalék volt. Rajeev Ronanki, az Anthem cégcsoport digitális platformok elnökének becslése szerint a digitális automatizálásnak hála 10 millióval kevesebb telefonhívást kellett kezdeményeznie a cégnek. A digitalizációnak köszönhetően a vállalat kapcsolattartói ma 30-40 százalékkal termelékenyebbek tudnak lenni.
A másik példa pedig a Cresta névre hallgató cégé, amelyik szintén a mesterséges intelligencia segítségével próbálja megoldani a modern termelékenységi problémát. Ők 2020-ban egy valós idejű ajánló és coaching szoftverrel léptek be a piacra, amelyet a call center ügynökök számára készítettek el. A cég technológiája hatalmas mennyiségű szöveges és telefonos beszélgetést elemez, hogy azonosítsa a különböző viselkedési mintákat, ezáltal választ tudjon adni azokra a kérdésekre, amelyek megoldják az ügyfelek problémáit, ennek révén még több eladást tudjanak generálni a technológiát kihasználó cégek.
Az Egyesült Államok legnagyobb használtautó-kereskedéssel foglalkozó cége, a CarMax például tíz százalékkal javítani tudta a szoftver használatával a válaszidejét, így többet tudtak értékesíteni kevesebb idő alatt.
Akárhogy is, az még mindig kétséges, hogy milyen mértékben fogja elősegíteni a modern technológia és mesterséges intelligencia a gazdasági növekedését, erre csak évek múlva fogunk valódi választ kapni.
Gyűjtötte és fordította: Imre Gyula
A borítókép forrása: pixabay.com