A koreai kultúra az utóbbi évtizedekben igen populárissá vált, egyre többet tudunk a kelet-ázsiai ország mindennapjairól. Békési Klaudia Dóra lapszemléjében néhány, a 2022. tavaszi választásokat elemző cikket gyűjtött össze.

What Does Korea’s 2022 Presidential Election Mean for Its Democracy? (Gi-Wook Shin)
https://aparc.fsi.stanford.edu/news/what-does-korea%E2%80%99s-2022-presidential-election-mean-its-democracy
Stanford, 2022. 01. 26.
Letöltés ideje: 2022. 06. 26.
A legkönnyebben úgy lehet megérteni a 2022-es dél-koreai elnökválasztást, ha történetileg áttekintjük, mi vezetett idáig, és miért veszélyezteti ez a dél-koreai demokráciát. Park Geun-Hye 2013 és 2017 között volt Dél-Korea elnöke, aki egy korábbi elnök, Park Chung-Hee lánya, és apjához hasonlóan egy autoriter rendszert részesített előnyben. A korrupciós vádak és a 2016-2017-es, úgynevezett „gyertyafényes tüntetések” után börtönbe kerülő elnököt Moon Jae-In elnöksége követte. A várakozásokkal ellentétben ez nem oldotta fel az ellentéteket, sőt több szempontból is rontotta őket. Ebben a viharos és forrongó politikai környezetben a 2020 óta hatalmon lévő Demokratikus Összefogás Pártja 2021 októberében Lee Jae-Myungot választotta elnökjelöltjének, míg a legfőbb ellenzéknek, a Polgári Erő Pártjának egy hónappal később Yoon Seok-Youlra esett a választása. Annyira polarizálttá vált a dél-koreai társadalom, hogy többen úgy tartják, nem a legjobb jelölt kiválasztásáról szól már az elnökválasztás, hanem a legrosszabb elkerüléséről. De miért is veszélyezteti az idei elnökválasztás a dél-koreai demokráciát? Az 1987-es demokratizálódás óta először fordult elő az, hogy egyik elnökjelölt se rendelkezik korábbi törvényhozói tapasztalattal a Gukhoe-ban, azaz a nemzetgyűlésben. Lee Jae-Myung Seongnamban polgármester volt, majd Gyeonggi kormányzója, azonban Yoon Seok-Youl ügyész volt Moon Jae-In elnöksége alatt, és így is vált híressé. Ezenkívül kifejezetten problémás, hogy mindkét jelölt populista hangvételű retorikával szerette volna megnyerni a választókat, mely az elitet szembeállítja a hétköznapi emberekkel, és nem meglepő, hogy mindkét párt szerint a másik képviseli az elitet.

Young Voters Unimpressed with Presidential Candidates (Nina Pasquini)
http://english.chosun.com/site/data/html_dir/2022/03/08/2022030801297.html
The Chosun Ilbo, 2022. 03. 08.
Letöltés ideje: 2022. 06. 26.
Mindkét elnökjelölt próbálta megnyerni a fiatalok szavazatait, amelyek döntőnek bizonyulhatnak az idei elnökválasztáson, azonban a fiatal szavazók nincsenek lenyűgözve, hiszen magas munkanélküliséggel, megfizethetetlen lakhatással és egyre növekvő egyenlőtlenségekkel néznek szembe. Ezek a problémák kifejezetten súlyosak, hiszen a 15 és 29 év közötti fiatal dél-koreaiak között 25%-os a munkanélküliség, egy átlagos lakás ára megduplázódott Szöulban az elmúlt öt év folyamán, és 2016-ról 2020-ra 32%-kal nőtt a fiatalok körében elkövetett öngyilkosságok aránya is. Mivel lehet az elnökjelöltek szerint megnyerni a szavazók 34%-át kitevő fiatalokat? Lee Jae-Myung és Yoon Seok-Youl hasonló ígéreteket fogalmaztak meg, miszerint megnövelnék a besorozott katonák fizetését – hiszen kötelező a fiataloknak a sorkatonai szolgálat –, azonban több ifjú szavazó úgy gondolja, ezek csak felszínes megoldások, és nem arra fókuszálnak, hogy a fiatalok alapvető problémáit oldják meg. Nem csak a fiatalok közül érte kritika emiatt az elnökjelölteket, hiszen Park Sang-In a Szöuli Nemzeti Egyetem professzora is bírálta az elnökjelölteket a látszatintézkedések miatt, külön kiemelve Lee Jae-Myung ötletét az államilag támogatott hajhullás elleni kezelésekre, és Yoon Seok-Youl ígéretét, miszerint megszünteti a Nemek Közötti Egyenlőségi és Családügyi Minisztériumot. Külön kritika érte az elnökjelölteket amiatt is, hogy ezek a javaslatok tovább növelik a társadalom polarizáltságát, és igazából nem is a fiataloknak, hanem a fiatal férfiaknak szólnak. Az elnökválasztás a már felsorakoztatott problémák mellett tele volt tűzdelve botrányokkal, személyes támadásokkal és korrupciós vádakkal is. Felrótták a jelölteknek, hogy több elnöki vita esetében sem a megoldandó problémákról és javaslatokról volt szó, hanem arról, kinek a felesége mit csinált, és emiatt abban se lehetnek biztosak a választók, hogy egyáltalán értenek az adott problémák megoldásához az elnökjelöltek. A folyamatos személyes támadások és a mérgező légkör miatt mindkét elnökjelölt Dél-Korea történelmének egyik legnépszerűtlenebb személyévé vált; a felmérések azt mutatták, hogy a válaszadók 60%-a rosszallja a jelölteket. Szerencsére elmondható, hogy a népszerűtlen jelöltek nem akadályozzák meg a választókat a szavazásban, rekordmennyiségben vettek részt az idei választásokon.

South Koreans cast votes after bitter presidential election campaign (Christian Davis és Kang Buseong)
https://www.ft.com/content/a7330dd6-c4b9-4eba-867e-6cb1dcfcf5f0
Financial Times, 2022. 03. 09.
Letöltés ideje: 2022. 06. 26.
Március 9-én, szerdán megtörtént az elnökválasztás, és egy kicsi előnnyel ugyan, de a konzervatív jelölt, Yoon Seok-Youl nyert, aki egy olyan gazdaságot örököl meg, amely 2021-ben 4%-nyit nőtt, a legtöbbet az elmúlt 11 évben, ami a megnövekedett exportigényeknek köszönhető. Igaz, hogy a hatalmas vállalatok virágoztak a megnövekedett kereslet hatására, azonban az egyenlőtlenségek továbbra is nagy fejtörést okoznak a dél-koreai gazdaságnak. A 2021 januárjában megszűnt 982 000 munkahely 91%-a a szolgáltatási szektorhoz tartozott, emellett 2020-ban 22%-kal nőttek az ingatlanárak. Yoon Seok-Youl főként amellett érvelt, hogy az államnak nem szükséges beavatkoznia a gazdaságba, míg Lee Jae-Myung szerint növelni kell az állam költségeit, beruházni a fontos szektorokba, és megújítani a szabályozásokat, amelyek segítségével egy fenntarthatóbb és környezetbarátabb jövő érhető el. Ennek ellenére Ramon Pacheco Pardo szerint egyik jelölt se akarta alapjaiban megformálni a dél-koreai gazdasági modellt. A szakértők véleménye szerint Yoon Seok-Youl várhatóan keményebben fog majd fellépni Észak-Koreával szemben, bizonyos kérdésekben lesz keményebb Kínával, helyreállítja majd a Dél-Korea–Egyesült Államok szövetséget, illetve próbál majd együtt dolgozni Japánnal a közös érdekek mentén, a történelmi ellentétek ellenére.

South Korea’s new president weaponises anti-feminism to win election (Katie Stallard)
https://www.newstatesman.com/world/asia/2022/03/south-koreas-new-president-weaponises-anti-feminism-to-win-election
The New Statesman, 2022. 03. 10.
Letöltés ideje: 2022. 06. 26.
A dél-koreai választások utolsó pár napjának egyikén a Demokratikus Összefogás Pártjának elnökét egy kalapáccsal támadták meg, míg éppen Szöulban kampányolt. Azonnal kórházba szállították, és túlélte a merényletet, azonban ez a botrány tökéletesen tükrözte azt, amivé a dél-koreai elnökválasztás fajult a folyamatos sértegetésekkel, hamis vádakkal és személyeskedéssel. Néhányan „Squid Game-voksolás”-nak hívták a 2022-es választásokat a Netflix egyik híres sorozatára utalva, illetve azt is érzékeltették ezzel, hogy a vesztes ellen valószínűleg nyomozás indul majd, sőt lehetséges, hogy le is tartóztatják. A győztes, Yoon Seok-Youl kevesebb mint egy százalékponttal nyert, és ennek többek között Kína egyáltalán nem örül az ellenséges légkör miatt; az új elnök több javaslatát is nyíltan Kína-ellenesnek tartják. De nem csak a külpolitikában, a belpolitikában is nagy port kavartak az új elnök javaslatai, hiszen ő maga nyíltan antifeminista egy olyan országban, ahol a nők majdnem háromszor kevesebbet keresnek a férfiaknál. A nők és a férfiak fizetése közötti különbség Dél-Koreában a legnagyobb az OECD (The Organisation for Economic Co-operation and Development – a szerk.) országok közül. Ázsiában Dél-Korea volt, ahol először megjelent a #metoo mozgalom, és ezzel együtt egyre nagyobb figyelmet kapott a nők elleni erőszak több formája is. Egy különösen aggasztó trend is megfigyelhető az országban: az úgynevezett „molka”, ami azt jelenti, hogy férfiak rejtett kamerákat helyeznek el szállodai szobákban és nyilvános mellékhelyiségekben, amely a nők tudta nélkül felveszi őket, majd ezeket a videókat különböző weboldalakra posztolják is. Mindezek ellenére az új elnök az antifeminista férfijogi mozgalmaknak adott teret ahelyett, hogy az igazán égető problémákkal foglalkozna. Szakértők úgy gondolják, a nőellenes érzelmek egyik fő kiváltó oka a 18 hónapos kötelező katonai szolgálat, amelyen a nőknek nem kell részt venniük, ezért a férfiak később léphetnek be a munkaerőpiacra, és a férfijogi szervezetek szerint a fiatal férfi munkavállalók rosszabb helyzetbe kerülnek emiatt. A májusi hatalomátvételt követően a tapasztalatlan új elnöknek együtt kell majd dolgoznia a Nemzetgyűléssel, amelyet még két évig a Demokratikus Összefogás Pártja irányít. Ez kifejezetten nagy falat lehet majd Yoon Seok-Youlnak, hiszen egyáltalán nem rendelkezik semmilyen törvényhozói tapasztalattal, és emiatt többen is aggódnak az ország jövőjét illetőleg.

President Yoon says he’s late learner on gender equality (Kang Hyun-kyung)
https://www.koreatimes.co.kr/www/nation/2022/05/356_330021.html
The Korea Times, 2022. 05. 30.
Letöltés ideje: 2022. 06. 26.
Az új elnök, Yoon Seok-Youl május 26-án a 18 minisztériumból csupán két nőt jelölt meg miniszternek, akik az oktatási, illetve az egészségügyi miniszter posztját fogják majd betölteni. Ez az intézkedés újra felhívta a figyelmet a nemi egyenlőtlenségekre, és arra, hogy a kampány során Yoon elnök a fiatal nők és férfiak egymásnak feszüléséből kívánt még pár százalékot szerezni. A meritokrácia fókuszú elnök kijelentette, hogy se a nők, se a Jeolla tartományból származók nem kapnak majd kvótát, hiába híresen alulreprezentált mindkét csoport. A Yoon Souk-Youl által kiválasztott minisztereknek már új jelzője is van a dél-koreai társadalomban: a „seo-oh-nam”, ami azt jelenti, hogy valaki a Szöuli Nemzeti Egyetemen végzett, és jelenleg az ötvenes éveiben van. A látszólag ugyanolyan miniszterek láttán erős kritikával illették az új elnököt, hiszen elitista patriarchális húzásnak tartják Yoon meritokráciáját. Rövid elnöksége alatt azonban máris új retorikát talált magának, egy meg nem nevezett segédje által, aki állítólag felnyitotta a szemét a rendszerszintű problémákat érintően. Yoon Seok-Youl azt nyilatkozta, ezentúl mindent megtesz majd, hogy minél több nőnek adjon teret a közigazgatásban, és beismerte, hogy túlzottan szűk látókörű volt, ami valószínűleg a rövid politikai karrierjének tudható be. Friss megjegyzései miatt páran lehetségesnek tartják, hogy az új elnök inkább csak későn tanuló, mintsem ténylegesen antifeminista nézeteket valljon.

Gyűjtötte és fordította: Békési Klaudia Dóra
A borítókép forrása: asiacentre.eu