Sorozatunkban jogesetmegoldások publikálásával szeretnénk megismertetni a „jog világát”, illetve az olvasóval közösen csodálkozunk rá arra, hogy életünknek még a leghétköznapibbnak tűnő megmozdulásai, történetei is rejtegethetnek magukban jogi vonzatokat. Cikksorozatunk legújabb részében Dittrich Anna a klímaváltozás és az emberi jogok összefüggéseit vizsgálja.

Túlzások nélkül kijelenthető, hogy a klímaváltozás a XXI. századi ember mindennapjainak – szó szerint – égető kérdése. Bár az időjárás lassan hűvösebbre fordul, az európai társadalom legidősebb és legfiatalabb korosztályának egy kis csapata továbbra is sokkal inkább a hőhullámok egészségre és életminőségre ható kedvezőtlen következményei miatt aggódnak. Idén ősszel két olyan jelentős ügy is fontos mérföldkőhöz érkezett, amely a különböző generációk klímaváltozással kapcsolatos sérelmeit igyekszik értékelni, méghozzá egyedülálló módon egy emberi jogi szemüvegen keresztül.

Előre, Portugáliával az élen
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának fóruma elé elsőként a Z generáció hangja jutott el féltucat portugál fiatal tolmácsolásában. Az alig két éve benyújtott kereset közvetlenül a 7 bíróból álló kamarát megjárva pedig már az úgynevezett Nagykamara bírálatára vár. Mit jelent ez tulajdonképpen? Egyfelől a döntéshozó testületek közötti hatáskör-átruházás arra utal, a felvetett probléma olyan komoly, hogy az a korábbi bírósági gyakorlattal való összeegyeztethetőségre, vagy akár az Emberi Jogok Európai Egyezményének értelmezésére is hatással lehet. A panasz fajsúlyát és horderejét továbbá az is aláhúzza, hogy a hazai jogorvoslati fórum kimerítésére vonatkozó követelmény elengedésének és a gyorsított eljárás elrendelésének köszönhetően az elbírálás ilyen gyorsan, elsőbbséget élvezve menetel előre. Alig egy hónappal később szinte azonos tárgykörben és hasonlóan kiemelt fókusszal egy svájci idős hölgyekből álló csoport keresete is a fiatalok nyomdokába lépett, és került a Nagytanács elé.

Klímaszorongás a köbön
A fiatalok keresetükben az Emberi Jogok Európai Egyezménye három cikkének megsértését sérelmezték: élethez való jog (2. cikk), magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog (8. cikk) és a megkülönböztetés tilalma (14. cikk). Ennek megfelelően a panaszosok nem kevesebbet, mint az élethez való joguk veszélyeztetését látták a Portugáliában pusztító éghajlati hatások gyakori jelenlétében, amelyek többek között a tengerközeli otthonaik épségét veszélyeztetik. Kimondták, hogy a hőhullámok nem csupán a természetet, hanem a testi-lelki egészségüket is hátrányosan érintik, amikor azok négy fal közé szorítják őket, vagy éppen légúti, alvászavaros és szorongásos tüneteket idéznek elő. Abban a tényben pedig, hogy a klímaváltozás hatása leginkább a fiatalságot állítja kihívások elé, a megkülönböztetés esetét, illetve egyéb gyermekjogi aggályokat láttak. Mindezeket a sérelmeket annak a 33 államnak a számlájára írták, akik bár a klímaválság javítása mellett köteleződtek el, de a várakozásoknak közel sem sikerül eleget tenniük. Az idősebb korosztály az életkörülményeikre gyakorolt következményeken felül olyan eljárási természetű sérelmekre is hivatkozott, mint például a hatékony jogorvoslathoz való jog (13. cikk), melyekkel a svájci fórumok előtt szembesültek.

Mit kíván a nemzetközi jog?
Amikor a klímaváltozás elleni nemzetközi szintű küzdelem jogi hátteréről esik szó, a 2015-ös Párizsi Megállapodás megkerülhetetlen. A dokumentum fő célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedésének értékét az iparosodás előtti értékhez képest legfeljebb 1,5 °C-nál maximalizálja. A megállapodás preambuluma kimondja, hogy a részes feleknek (köztük az alperes országoknak) az emberi jogokat tiszteletben tartva és előmozdítva kell eljárniuk akkor, amikor az éghajlatváltozás kezelését célzó intézkedésekről döntenek, és vállalásaikat teljesítik. Mindez kiegészül egy, a gyermekek jogainak figyelembevételét és a generációk közötti egyenlőség fontosságát hangsúlyozó, külön kitétellel. Akkor tehát, amikor az államok nem járnak el hatékonyabban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésének tárgyában, nemcsak hogy a szerződéses kötelezettségeiket nem teljesítik, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezménye kívánalmainak sem tesznek eleget.

Az emberi jogi érvelés fegyvere
Az Emberi Jogi Európai Bíróság döntése vélhetőleg több szempontból is kulcsfontosságúnak bizonyul majd. A fórum a hivatkozott két ügy nyomán olyan precedenst teremthet, amely sokkal inkább megkönnyíti az Emberi Jogok Európai Egyezményének és a határokon átnyúló, sérülékeny érintetti csoportokat érintő klímatényállások egyértelmű összekapcsolódását. Az ítéletek segítenének feltárni a panasztételre jogosult, azaz közvetlenül érintett személyi kört, illetve segítenének konkrétabban megfogalmazni az állammal szembeni nemzetközi elvárások terjedelmét. A tét ugyanis tulajdonképpen az, hogy a klímacélok kötelezettjei, az alperes államok rászoríthatóak-e emberi jogi alapon is az elengedhetetlenül szükséges szigorúbb fellépésre.

Szerző: Dittrich Anna

Források:
Duarte Agostinho and Others v. Portugal and Others (application no. 39371/20) Verein KlimaSeniorinnen Schweiz and others v. Switzerland (application no. 53600/20)
https://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?p=applicants/hun/application
https://www.echr.coe.int/documents/convention_hun.pdf
http://climatecasechart.com/non-us-case/youth-for-climate-justice-v-austria-et-al/
https://unfccc.int/sites/default/files/english_paris_agreement.pdf
https://www.unep.org/resources/emissions-gap-report-2019

A borítókép forrása: cdn.vg.hu