„Bár az emberiségnek már korábban is szembe kellett néznie különböző kihívásokkal, a 2020-as évek elején mégis az újdonság erejével hatottak olyan események, mint például a koronavírus-járvány, vagy az orosz–ukrán háború, mindezek mellett pedig 2022-ben a bolygónk népessége elérte a 8 milliárd főt (ENSZ, 2023).” – Turú Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója írt a légiforgalmi irányítás kihívásairól áttekintő cikket.

Ezen események fényében kijelenthető, hogy a globális kapcsolatok jelentősége egyre meghatározóbb, hiszen a világméretű krízisekre gyorsan kell reagálni, 8 milliárd ember ellátásához pedig nemzetközi összefogásra van szükség.
Az átfogó intézkedések megvalósításához a politikai együttműködés mellett a kereskedelmi kapcsolatok megerősítésére is szükség van, amelyben komoly szerepet játszik a globális ellátási láncok fejlesztése, hatékonyabbá tétele.
Ezen ellátási láncok részét képezik évszázadok óta a közúti, vasúti és vízi közlekedési hálózatok, azonban megközelítőleg egy évszázada a meglévő rendszerek még hatékonyabbá válhattak egy új találmánynak, a repülőgépnek köszönhetően.
A légi közlekedés hatalmas fejlődésen ment keresztül a Wright-fivérek 1903-ban végrehajtott első repülése óta. Manapság világszerte átlagosan napi 100.000 repülőgép emelkedik a levegőbe (statista.com, 2023), amelyek évente megközelítőleg 4,5 milliárd főt (2019) (statista.com, 2023) és 65,6 millió tonnányi (2021) árut szállítanak (statista.com, 2023). Annak megvalósítása, hogy ezen emberek és áruk biztonságban és időben eljussanak a céljukhoz, komplex feladat, amelynek végrehajtásában kulcsszerepet játszik az ágazatban megvalósuló, széles körű együttműködés.
Ez az együttműködés és a működés alapjául szolgáló átfogó szabályrendszer az, amelynek köszönhetően a légiközlekedés a leggyorsabb és legbiztonságosabb közlekedési mód világszerte. A szabályok betartása és a biztonságos közlekedés fenntartása azonban a forgalom volumenének folyamatos növekedése mellett a légi járművek személyzetének önállóan szinte lehetetlen feladat lenne. Ezért van szükségük a légiforgalmi irányítókra, akik a radarok előtt vagy az irányítótoronyban ülve segítik a „hajózók” munkáját, utasításokat, tájékoztatást adnak, biztosítva ezzel a forgalom biztonságos és hatékony áramlását.
A légiforgalmi irányítás legfontosabb feladata a légi járművek közötti elkülönítés biztosítása mind a földön, mind pedig a levegőben. A szakértők a légiforgalmi irányítás születését az 1920-as évek második felére teszik, az irányítás gyakorlata azonban akkoriban gyökeresen eltért a mai módszerektől. Az irányítók az induló és érkező repülőgépeknek kezdetben zászlókkal jelezték a biztonságos fel- és leszállást, a már levegőben lévő gépek helyzetét pedig térképeken jelölték, amelyről – a repülőgépekkel fennálló rádiókapcsolat hiányában – más földi egységektől kaptak információt. Az, hogy napjainkban az irányítók a 10 km magasan közlekedő repülőkről is tudják azok pontos helyzetét, sebességét, haladási irányát, a RADAR (Radio Detection And Ranging – magyarul: rádióérzékelés és távmérés) feltalálásának köszönhető, amely gyökeresen megváltoztatta az iparágat (faa.gov, n.d.).
Napjainkban többfajta radar is használatos a légiközlekedésben. Azokat, amelyek az első radarok működési elve szerint üzemelnek, elsődleges megfigyelő radarnak (PSR – Primary Surveillance Radar) hívjuk. Ezen eszközök rádióhullámokat bocsátanak ki, amelyek visszaverődését a radar érzékeli, így meg lehet határozni a különböző légi járművek helyzetét. Az elsődleges radarok működtetése azonban költséges, a pontos helymeghatározást pedig gyakran befolyásolhatják a nem légi járművekről visszaverődő rádióhullámok, ezért napjainkban a polgári repülés során nem ezen radarokra támaszkodnak elsősorban az irányítók, manapság főként katonai célokra alkalmazzák őket. A másodlagos megfigyelő radarok (SSR – Secondary Surveillance Radar) azok, amelyek segítenek a pontosabb helymeghatározásban, ezek működéséhez azonban fedélzeti berendezésre is szükség van.
A rendszer úgy működik, hogy a másodlagos radarból kibocsátott jelet a repülőgépeken található transzponder érzékeli, és a lekérdezésre választ küld, amelynek köszönhetően meghatározható, hogy pontosan melyik légi járműről van szó. Egyéb adatok is megkaphatóak így, mint például a repülőgép magassága, sebessége vagy a haladási iránya. (Vabre, n.d.)
A radarok mellett tovább növelik a helymeghatározás pontosságát a GPS rendszerek, amelyek még nagyobb lefedettséget és még biztosabb adatokat nyújtanak a levegőben mozgó és megfelelő eszközökkel felszerelt járművekről (faa.gov, n.d.).
Abból kifolyólag, hogy a repülőgépek világszerte fel- és leszállnak, valamint országokon, kontinenseken át repülnek, eltérő irányításra van szükségük. A fent bemutatott rendszereknek köszönhetően a légiforgalmi irányítók három csoportja biztosítja azt, hogy ezen gépek mindig a lehető legbiztonságosabban, megfelelő elkülönítés mellett közlekedjenek. Ezen három csoport a toronyirányítók (tower control), a közelkörzeti irányítók (approach control), valamint a (távol)körzeti irányítók (area control). Utóbbi két csoportot radarirányítókként is szokták nevezni, ugyanis mind az approach control, mind az area control a különböző helymeghatározó eszközök adatait használják arra, hogy rádiókommunikáció segítségével utasításokat adjanak a levegőben mozgó járműveknek.
Arról, hogy ez a gyakorlatban hogyan működik, a következő írásomban olvashattok.

Források:
ENSZ (2023): GLOBAL ISSUES Population, URL: https://www.un.org/en/global-issues/population, Letöltés dátuma: 2023. 01. 12.
Federal Aviation Administration (FAA – Szövetségi Légügyi Hatóság) (n.d.): Air Traffic Control, URL: https://www.faa.gov/about/history/photo_album/air_traffic_control, Letöltés dátuma: 2023.01.12.
Federal Aviation Administration (FAA – Szövetségi Légügyi Hatóság) (n.d.): Automatic Dependent Surveillance – Broadcast (ADS-B), URL: https://www.faa.gov/about/office_org/headquarters_offices/avs/offices/afx/afs/afs400/afs410/ads-b, Letöltés dátuma: 2023.01.16.
Statista.com (2023): Number of flights performed by the global airline industry from 2004 to 2022, URL: https://www.statista.com/statistics/564769/airline-industry-number-of-flights/, Letöltés dátuma: 2023.01.12.
Statista.com (2023): Number of scheduled passengers boarded by the global airline industry from 2004 to 2022, URL: https://www.statista.com/statistics/564717/airline-industry-passenger-traffic-globally/, Letöltés dátuma: 2023.01.13.
Statista.com (2023): Worldwide air freight traffic from 2004 to 2021, with an estimate for 2022, URL: https://www.statista.com/statistics/564668/worldwide-air-cargo-traffic/, Letöltés dátuma: 2023.01.13.
Vabre, Phil (n.d.): Air Traffic Services Surveillance Systems, Including An Explanation of Primary and Secondary Radar, URL: http://www.airwaysmuseum.com/Surveillance.htm, Letöltés dátuma: 2023.01.15.

Szerző: Turú Márton
A kiemelt kép forrása: nwmgroups.hu