„December közepén lezárultak a Ludovika Collegium 2023/24-es tanév őszi félévének tematikus ívei, köztük az Energiapolitika kurzus is. A szűk négy hónap alatt hallgatóként számtalan alterületébe nyerhettünk betekintést ennek a rendkívül összetett, közvetett módon minden ember életére hatással lévő, nemzetstratégiai szempontból kiemelt fontosságú iparágnak a működésébe. A kurzus az energiapolitikák, a különböző piacok, a fenntartható energiamegoldások és a modern világunkat működtető hálózatok bonyolult terepét járta körbe, lehetőséget adva ezzel a hallgatóknak arra, hogy képesek legyenek eligazodni a helyi, regionális és globális politikák összetett területén, elemezve a nemzeti és nemzetközi szintű döntéshozatalt alakító és befolyásoló mechanizmusokat.” – Csóka Bercel részletekbe bocsátkozóan foglalja össze az Energiapolitika tematikus íven szerzett tapasztalatait.

Kerekes Lajos és Diallo Alfa, a Regionális Energiastratégiai Kutatóközpont (REKK) munkatársai segítségével hétről hétre haladtunk afelé, hogy minél több szegmensét ismerjük meg az energiaszektornak, beleértve annak szereplőit és a hozzájuk kapcsolódó, manapság meglehetősen sokat hangoztatott elméleti és gyakorlati kérdéseket.

Kezdetben az alapvető, energetikában releváns közgazdaságtani fogalmakat tisztáztuk, amelyek elengedhetetlenek voltak a későbbiek során a földgáz-, a kőolaj-, vagy akár a villamosenergia-piacok felépítésének és működésének megértéséhez. Ahogy haladtunk előre a félévben, úgy beszéltünk egyre nagyobb részletességgel többek között arról, hogy mi a helyzet a megújuló energiaforrásokkal Magyarország, az Európai Unió és a világ szintjén, nem mellőzve a különböző klímavédelmi szabályozási eszközök alkalmazási lehetőségeit, hátulütőinek megismerését, valamint a kihívások feltárását. Szó volt emellett a villamosenergia-piac megújulását szorgalmazó támogatási rendszerekről, megvitattuk az energiahatékonyság módszereit, az állami szabályozás jelentőségét is, illetve a 2021-ben és 2022-ben világszerte megtapasztalható energiaválság kiváltó okait és kezelési módszereit elemeztük.

A kurzusvezetők mellett hazai és nemzetközi szakértők, kutatók segítettek eligazodni olyan kérdésekben, amelyek a mai, energetikával kapcsolatos hírekben leggyakrabban elő szoktak fordulni, mint például a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, az energiaválság és a földgázpiacok, vagy akár az Európai Unió 2050-re elérendő klímasemlegességi projektje. A kurzus vendége volt többek között Dr. Alföldy-Boruss Márk Dezső, az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára, de említhetnénk mások mellett Dr. Kaderják Pétert, aki korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkáraként végezte munkáját.

A szemináriumi teremben elhangzottakat a gyakorlatban is volt lehetőségünk megtapasztalni, intézménylátogatások formájában. A félév során ellátogattunk a Kelenföldi Erőműbe, amely Budapest egyik fontos, ma már inkább csak tartalékban működő létesítménye. Itt az intézmény egyik munkatársa nyújtott az LC-re szabott betekintést az épületegyüttes korábbi és jelenlegi működésébe. Látogatást tettünk emellett a Paksi Atomerőműbe, ahol átfogó képet kaptunk arról, hogyan is üzemel az ország jelentős részét energiával ellátó erőműve a mindennapokban. A harmadik intézmény, amely vendégül látott minket, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) volt. A látogatás során a hivatal vezetőivel volt lehetőségünk beszélgetni annak működéséről, a villamosenergia- és földgázrendszerek felügyeletéről, valamint a megújuló támogatási rendszerekről. Az erőművi látogatásoknak köszönhetően olyan gyakorlati betekintést nyertünk, amelyet az előadások és tananyagok nem tudtak volna teljes mértékben átadni. Az erőművek megtekintése során valós időben tapasztalhattuk meg az energiatermelés folyamatát, megismerhettük a működéshez szükséges technológiákat, és szó esett azokról a kihívásokról, amelyekkel a gyakorlati üzemeltetés során nap mint nap szembesülnek az iparág szereplői. A hivatali látogatás pedig lehetővé tette számunkra, hogy betekintést nyerjünk a szabályozás és irányítás kulisszái mögé, megismerve azokat az aktuális politikákat, amelyek formálják az energetikai szektor fejlődését.

A félév szakmai csúcspontját kétségkívül a Ludovika Collegium hackathonja jelentette, melynek keretében a kurzus tagjai három csapatot alkotva mérették meg magukat egymással, illetve a másik tematikus ív, a Vízdiplomácia hallgatóival szemben. A versenyzők azt a feladatot kapták, hogy dolgozzanak ki egy olyan intézkedési (cselekvési) tervet, amelyet abban az esetben lehetne alkalmazni, ha a 2021–22-eshez hasonló energiaválság következne be, megemelve ezzel elsősorban a földgáz- és villamosenergia-piac árait. A csapatok több szempontot figyelembe véve, korábbi tanulmányaikra alapozva dolgozták ki végső megoldásaikat. Mi több, a győztes csapat munkája az MVM felügyelőbizottsági elnökének, Dr. Szörényi Gábornak (aki egyben a verseny egyik zsűritagja volt) a közvetítésével az MVM vezetőségének tetszését olyannyira elnyerte, hogy a félév végén a hallgatók (Dabóczi Bence és Sahin Máté) az elismert vállalatcsoport grémiuma előtt prezentálhatták projekttervüket.

Összességében a kurzus keretein belül a hallgatók nemcsak elméleti tudásra tettek szert, hanem gyakorlati, a valóságban is alkalmazható ismeretek elsajátítására is lehetőségük nyílt. A tematikus ív nem csupán az információk átadásáról, majd azok számonkéréséről szólt, hanem egy értékes és széles látókörű szemléletmódot, valamint sok év tapasztalataira épülő szakértelmet is kínált. A kurzus fő témái napjaink releváns kérdéseire összpontosítottak, és ezek megértéséhez széles spektrumú, mélyebb rétegekre is kiterjedő betekintést kaptunk.

Szerző: Csóka Bercel