2024-ben lesz a történelem legtöbb választása, több, mint a világ lakosságának fele érintett a kérdésben[1]. Ezek közül az egyik legfontosabb az ázsiai szigetország, Tajvan eseménye, amely állam szuverenitása ingatag lábakon áll: Kína be akarja kebelezni, míg az Amerikai Egyesült Államok a függetlenség erősítésén keresztül kívánja magához láncolni. A konfliktust több tényező alakítja, megértéséhez meg kell vizsgálnunk a két nagyhatalom helyzetét és részvételüket a helyzet formálásában.
Defying China, Taiwan elects William Lai Ching-te as president
https://www.economist.com/asia/2024/01/18/defying-china-taiwan-elects-william-lai-ching-te-as-president
A letöltés dátuma: 2024. 01. 18.
A január 13-án rendezett választások nagy jelentőséggel bírnak nemcsak Tajvan polgárainak sorsa miatt, hanem a világpolitika alakulása szempontjából is. A választás a szabadságot képviselő kormánypárt számára elhozta a harmadik diadalt, amelyre korábban még nem volt példa az ország történetében. Ez az alkalom sokak számára örömünnep, azonban hosszú árnyékot vet a győzelem a jövőre. Míg Tajvan szavazópolgárai a választás eredményéből kiindulva félreérthetetlenül a függetlenség mellett állnak ki, Kína és annak jelenlegi vezetője, Xi Jinping egyre inkább az egyesülést sürgeti, elkerülhetetlen eseményként hirdetve azt. William Lai és pártja, a DPP (Demokratikus Progresszív Párt) két kihívóval nézett szembe: a konfrontáció enyhítése végett a Kínával való barátságos együttműködést hirdető KMT (Kuomintang) jelöltje 33,5%-ot, a Kínával való kapcsolat helyett sokkal inkább az egyszerű emberek mindennapi problémáira megoldást kereső TPP (Tajvani Néppárt) 26% szavazatot tudott bezsebelni. Ennek köszönhetően Tajvan parlamentje megoszlik ezen pártok között, ez a helyzet képes lesz később nehézségeket okozni William Lai költségvetési tervei számára. A szavazás eredménye nem térítette el Kínát céljától. Már a választás előtt is megpróbálta befolyásolni a sziget lakóinak véleményét enyhébb, homályosabb, de fenyegető üzenetekkel, valamint néhány konkrétabb határsértéssel és kereskedelmi szankcióval, mindezek után a nyomás csak erősödni fog. Amerika támogatása sem várható, hogy megszűnne: a tervek szerint hamarosan egy nem hivatalos delegáció fog az országba utazni, mely remek lehetőséget fog teremteni Kínának arra, hogy cselekedjen.
Can China swing Taiwan’s Elections?
https://www.foreignaffairs.com/taiwan/china-swing-taiwan-elections-misinformation-thibaut
A letöltés dátuma: 2024. 01. 18.
Csatlakozva az előző cikkhez, Kína törekvései arra vonatkozóan, hogy befolyásolja a választásokat a szigeten, egyáltalán nem újkeletűek. Már a 2000-es év óta megfigyelhető ez a tendencia: három nappal a választás előtt az akkori kínai miniszterelnök, Zhu Rongji többször is utalt arra, hogy amennyiben nem az általuk támogatott jelölt nyer, akár egy invázióra is sor kerülhet. Ismét történt kísérlet a befolyásolásra, méghozzá 2008-ban, amikor Kína a tajvani gyümölcstermelőkkel egyeztetett közvetlenül, akik az akkori függetlenséget szorgalmazó jelölt ellenfelei voltak. 2015-ben kibertámadást intéztek a nyerésre álló jelölt ellen, 2018-ban pedig dezinformáció digitális úton való terjesztésével próbálkoztak. Ebben segítséget nyújtottak tajvani médiacégek, influenszerek, valamint a politikai elit egy része, ami még hihetőbbé tette a hamis, kontextusából kiragadott információkat. Azonban Tajvan kormányát nem érték felkészületlenül a támadások, illetve napjaink dezinformációs taktikája: létrejött a DoubleThink Lab elnevezésű civil szervezet, amelyik segít megkülönböztetni a valós információt a hamistól, és elősegíti a polgárok könnyebb eligazodását a politikai hadviselésben. 2024-ben sem történt mindez másként, a digitális támadások nem csökkentek. Jelen választást megelőzően azt a gondolatot igyekeztek a választók fejében elültetni, hogy a mostani jelöltek, továbbá a kormány titkon háborúra készül a szocialista országgal, ami miatt már az USA segítségét is kérték, és cserébe az Amerikai Egyesült Államok pedig arra kéri Tajvant, hogy készítsen számára biológiai fegyvereket. Kína energiabefektetését mi sem igazolja jobban, minthogy már több tízmillió dollárt áldozott ezen ügy oltárán. Mindezt többek között úgy, hogy a Kínában is működő, ugyanakkor tajvani vállalatoknak pénzt juttatott a Kínai Szocialista Párt, amelyet azok aztán a Kína-párti jelölteknek adományoztak, egyfajta pénzmosást végrehajtva ezzel. Több módszer is létezik a támadások kivédésére. A választópolgárok már fel vannak készülve efféle próbálkozásokra, így nem éri őket váratlanul az álhírek felbukkanása. Tudatosságuk fejlesztésére jött létre a Taiwan FactCheck Center. Mindamellett az AI nyújtotta lehetőségeket is igyekeznek kihasználni: segítségével létrehoztak programokat, melyek képesek észrevenni és jelezni a hamis tartalmakat. A Kuma Academy nevű intézmény havonta tart a civilek számára tréningeket, hogy bővítsék az emberek ismereteit a Kína által felhasznált eszközökről és módszerekről. 2019-ben megalkották az Anti-Infiltration Act nevű joganyagot, melynek lényege, hogy korlátozza a külföldről származó politikai adományokat.
Biden and Xi’s blunt talk
https://www.newyorker.com/magazine/2023/11/27/biden-and-xis-blunt-talk
A letöltés dátuma: 2024. 01. 18.
Tajvant tehát két nagyhatalom igyekszik beolvasztani befolyási körébe: Kína és az Amerikai Egyesült Államok. Amíg Beijing különböző támadásokat intéz a szigetország ellen, az USA sem tétlenkedik. A hatalmi játszma szereplői közötti viszony sem tud enyhíteni a helyzet ingatag állapotán, ugyanis a két ország vezetője, Joe Biden és Xi Jinping között nem éppen zökkenőmentes a kommunikáció. Korábban nem ez volt jellemző: kedélyeskedéssel sok nézeteltérést el tudtak egymás közt simítani a sikeres, hosszú távú együttműködés érdekében az akkori vezetők. Manapság ehelyett beszédeikben igen kemények, és őszintén bírálják egymást. Xi szerint az USA korlátozni és elnyomni akarja őt, míg Biden egyszerűen és nyíltan diktátornak nevezte a másik személyt. A helyzetet tovább tetézte, amikor egy kínai megfigyelő ballon berepült az USA területére, ahol pedig a légierő kilőtte azt. Ezután az eset után súlyos csend állt be, ami egyáltalán nem javított a kapcsolaton. Ennek a San Franciscóban rendezett csúcstalálkozó vetett véget, amely során a két vezető egymással szemben ülve vett részt a munkavacsorán. Bár konkrét megegyezés nem történt, előrelépésnem tekinthető, hogy a két államfő tiszta vizet öntött a pohárba, és egyöntetűen elismerték, hogy az egymás közti kommunikáció létfontosságú ahhoz, hogy a konfliktus, melynek beláthatatlan következményei lennének, ne eszkalálódhasson. A probléma nem oldódott meg tehát, továbbra is szakadék tátong a két fél között mind a hozzáállásban, mind a célok terén. A kínai vezető szerint csupán két lehetőség áll előttük: vagy partnerekké válnak, vagy ellenfelekké. Az előbbi realizálásához Xi szerint szükség van arra, hogy megbizonyosodhasson róla Kína, az USA nem támogatja a szigetország függetlenedésének és demokráciájának megőrzését.
The Ukraine-Taiwan tradeoff
https://www.foreignaffairs.com/china/ukraine-taiwan-tradeoff
A letöltés dátuma: 2024. 01. 18.
Az USA helyzete a kérdésben kényes, ugyanis két nagyon fontos konfliktusban is részt vesz. Egyrészt az elhúzódó, pattanásig feszült államközi helyzetben Kína és Tajvan között, illetve a már évek óta tartó ukrán háborúban is, az ukránok támogatása révén. Első blikkre talán nem egyértelmű, de Amerika számára nagyon fontos a két konfliktus közötti párhuzam. Meg kell mutatnia a világnak, hogy igenis erőt fog bevetni annak érdekében, hogy megfékezze az ellenőrizetlen, jogtalan agressziót. Azonban ez nem annyira egyszerű, mint amennyire annak hangzik, ugyanis ha az egyik helyen tényleg erőt demonstrál és segítséget küld, azzal a másik helyen hiányt képez. Fontos elkülöníteni ez esetben egymástól a hajlandóságot és a képességet: nem mindegy, miben hisznek az állam ellenfelei. Ha hajlandó belefolyni a harcba, vajon képes is? Ha képes belefolyni, hajlandó is? Rendkívül sok múlhat azon, hogy ellenlábasai, vagy akik legalábbis nem a szövetségesei, azok milyen következtetést vonnak le. Amennyiben segít Ukrajna helyzetén, demonstrálva ezzel, hogy nem hagyja annyiban az elnyomást és a megszállást, az gyengítheti erőforrásait Ázsiában, míg ha kimarad belőle, és inkább tartalékolja azokat a Kínával esedékes összecsapásra, azt üzeni, nem fog minden csatába beleállni, nem fog mindenkin segíteni. Ez akár még a szövetségeseivel ápolt viszonyt is megmérgezheti, aláásva hitelességét és megbízhatóságát. Több szakértő szerint inkább az ellenkezője ajánlott: Tajvan támogatására kellene fókuszálnia, Ukrajna segítségére pedig siessenek a szövetségesei. Mindezt arra alapozva, hogy Kína sokkal erősebb ellenfél, mint a meggyengült erőként értékelt Oroszország. A fennálló döntési helyzetet tovább árnyékolja több másik probléma: Tajvannak és Ukrajnának sok hasonló, sőt több esetben egybevágó igényei vannak fegyverek szempontjából, így kénytelenek versengeni egymással. Ezenkívül Tajvan esetében nagyon fontos az időzítés: arra volna szüksége, hogy már készen álljanak a szükséges védelmi eszközök, amikor kitör a támadás, és ne akkor induljon meg a szállítás. Ez viszont nem, vagy csupán nehézségek árán kivitelezhető, az említett fegyverkezési verseny miatt. Jelen pillanatban az USA a két lehetőség közül Ukrajna támogatását kivitelezi, ezzel kivédve legalább azt, hogy olyan országok, amelyek érdekei nem egyezőek, de a gyengeség kisebb jelére is ellene fordulnának, illetve további fegyveres konfliktusokat robbantanának ki, ne képezzenek egy harmadik frontot a hadsereg számára.
Összegzés
A helyzet tehát rendkívül árnyalt, megoldása nem egyértelmű. Kína célja világos, eszközei – ugyan már kiismerhette azokat a többi résztvevő – nem fogynak, sőt egyre több és modernebb áll rendelkezésére. Amerika helyzete pedig kettős; nem veszíthet presztízséből, ám kérdéses, hogy bírni fogja-e a kétoldali harcot.
Szerző: Ihracska Mirtill Hanna
A borítókép forrása: cyfirma.com
A kiemelt kép forrása: cyfirma.com
[1] https://www.economist.com/interactive/the-world-ahead/2023/11/13/2024-is-the-biggest-election-year-in-history
