A Ludovika Collegium 2025/26. őszi szemeszterének utolsó közéleti estjén január 27-én a közszolgálat és a környezettudatosság metszéspontjait vizsgáló szakmai beszélgetés zajlott, melynek meghívott vendége Dr. Bera Péter, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója volt. A közéleti beszélgetés eredményeként a hallgatók betekintést nyerhettek a minisztériumi háttérmunkába, a körforgásos gazdaságfejlesztés aktuális irányaiba, valamint egy sikeres szakmai életút tapasztalataiba.
A beszélgetés első blokkjában, Sahin Máté LC hallgató moderátori felvezetőjét – aki röviden ismertette Dr. Bera Péter eddigi karrierútját – követően a szakember bemutatta az általa vezetett Körforgásos Gazdaságfejlesztési Főosztály tevékenységét. Kiemelte, hogy munkájuk túlmutat a puszta jogszabályi megfelelésen: céljuk a fenntarthatóság gazdasági alapú megközelítése, valamint a jövőben jelentkező hulladékgazdálkodási kihívásokra – például a napelemek és akkumulátorok elhasználódásából fakadó problémákra – adható szakpolitikai válaszok kidolgozása.
A főosztályvezető büszkén említette a 11 pontos gazdasági csomag részeként bevezetett társasági adókedvezményt (TAO), amely a kármentesítéssel egybekötött barnamezős beruházásokat ösztönzi, hozzájárulva a korábban szennyezett ipari területek megtisztításához és újrahasznosításához. Emellett szó esett a „TeSzedd!” szemléletformálási program eredményeiről, az ESG-keretrendszer (Environmental, Social, Governance) megerősítésének fontosságáról a „greenwashing” elkerülése érdekében, valamint a hazai és EU-s körforgásos gazdaságfejlesztési stratégiai elképzeléseiről, amelynek alapjául a hulladékgazdálkodási szektor és másodnyersanyag-termelés versenyképessége szolgál.
A második blokkban a körforgásos gazdaság fogalmi kereteinek tisztázására és a hazai, illetve uniós célértékek bemutatására került sor. Dr. Bera Péter összehasonlította a lineáris és a körforgásos gazdasági modelleket: míg a lineáris rendszer a „bányássz–gyárts–fogyassz–dobd ki” logikáját követi, addig a körforgásos modell célja az erőforrások rendszerben tartása javítás, újrahasználat és újrahasznosítás révén.
Az uniós elvárások szerint 2035-ig a települési hulladék lerakási arányát a jelenlegi EU-s átlag közel 50%-ról 10 százalék alá kell csökkenteni, miközben az újrahasznosítás arányát 65%-ra szükséges növelni. A lakossági hulladékkezelést végző koncessziós társaság, a MOHU feladata e célok elérése érdekében a szükséges infrastruktúra – többek között hulladékudvarok és szelektív gyűjtőpontok – kiépítése és működtetése.
Sikertörténetként említésre került a kötelező visszaváltási rendszer (DRS), amelynek keretében bizonyos hónapokban már a 90%-ot is elérte a PET-palackok visszagyűjtési aránya.
Dr. Bera Péter őszintén beszélt a szektort érintő kihívásokról is. Pesszimizmusának adott hangot az uniós finanszírozás hiánya, valamint a technológiai fejlődés gyors üteme miatt, amely gyakran megelőzi a szakpolitikai szabályozást. Megoldási javaslatként felvetette a másodnyersanyagok áfájának csökkentését – akár 5%-ra –, valamint a kötelező újrahasznosított tartalom előírását a piaci versenyképesség fenntartása érdekében.
A beszélgetés személyesebb hangvételű szakaszában a vendég saját, sikerekkel és kudarcokkal egyaránt tarkított karrierútját ismertette. Felidézte korai önkormányzati munkáját, majd hulladékgazdálkodási vállalkozásának elindítását, amely kezdetben csőd közeli helyzetbe került. Tapasztalatai alapján hangsúlyozta a vállalkozói szemlélet, a fizikai munka tisztelete – hiszen maga is részt vett a műanyag válogatásában és darálásában – és a kitartás fontosságát.
A hallgatói kérdésekre válaszolva több hasznos tanácsot is megfogalmazott a leendő közszolgák számára. Kiemelte a szakmai alázat és a folyamatos tanulás jelentőségét, valamint azt, hogy a döntéshozatal során elengedhetetlen a különböző ágazati érdekek mérlegelése. Felhívta a figyelmet a kritikus gondolkodás szerepére is: bár a mesterséges intelligencia – például a ChatGPT – hatékony eszköz lehet, azt csak saját gondolatokkal kiegészítve, tudatosan érdemes alkalmazni.
Gyakorlati tanácsként lezárta a „mosni vagy nem mosni” dilemmáját is: megerősítette, hogy a szelektív gyűjtőbe kerülő műanyaghulladékot érdemes elöblíteni, mivel ez jelentősen növeli annak értékét és újrahasznosíthatóságát.
Összegezve: a rendezvényen résztvevők egy inspiráló előadót ismerhettek meg, aki hitelesen ötvözte a gyakorlati tapasztalatokat és a szakpolitikai víziót, és aki szerint a környezetvédelem nem csupán szakma, hanem hivatás is.
Írta: Kovács Karina
Fotó: Hajnal Dominik