A Ludovika Collegium hallgatójaként egy féléves külföldi szakmai gyakorlat teljesítése nem csupán előírás, hanem a képzés egyik legvonzóbb lehetősége. Számomra ez a lehetőség már a Collegiumba való jelentkezésemkor is döntő szempont volt, így nem is vártam sokáig, már az első félévben elindítottam a folyamatot. A bőség zavara miatt a helyszínválasztás komoly kihívást jelentett, de egy „rövid”, öt hónapig tartó mérlegelés után sikerült meghoznom a döntést: Magyarország ENSZ melletti Állandó Képviseletét választva, New Yorkban. – az idei félévben külföldi szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatóinkat Németh Lizett, a Ludovika Collegium végzős és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi mesterszakos hallgatója kérdezi, első alkalommal pedig de Kiss de Nemeskér le Charron Miklós, az LC és a PPKE Jogász osztatlan képzés hallgatójának válaszait közöljük.

Németh Lizett: A Ludovika Collegium keretében kötelező egy féléves külföldi szakmai gyakorlat teljesítése. Te melyik országban és városban töltöd ezt az időszakot, és miért éppen ezt a helyszínt választottad? Mivel töltöd a szabadidődet a kinti tartózkodás alatt? Van olyan élményed, amely különösen emlékezetes maradt számodra?

Nemeskéri Miklós: Döntésemet több tényező is indokolta. New York világvárosa önmagában is vonzó, de szakmai szempontból ennél is fontosabb volt, hogy a nemzetközi jog és a diplomácia központjában szerezhessek közvetlen tapasztalatokat.

Hogyan telik egy átlagos napod a gyakorlat során? Milyen jellegű feladatokat látsz el kint?
Bevallom, az elvárásaim magasak voltak, de a valóság minden várakozásomat felülmúlta. Különleges élmény, hogy nem az újságokból vagy a közösségi médiából értesülök a világ eseményeiről, hanem itt, a helyszínen látom őket kibontakozni. Legyen szó Iránról, Ukrajnáról vagy az afrikai régiókról – ami a címlapokon szerepel, az itt a szemem előtt zajlik. Saját szememmel követhetem a tagállamok érdekérvényesítését, a politikai nyomásgyakorlás eszközeit, és végül azt, miként csapódik le egy-egy határozat elfogadása – vagy épp elakadása – a világpolitikában. 

Emellett joghallgatóként lenyűgöző élmény részt venni olyan nemzetközi jogi üléseken, amelyek nemzetközi egyezmények létrehozásáról és megfogalmazásáról szólnak. Amit én otthon, az egyetemi padban még elméletként tanulok, az itt a szemem előtt válik valósággá. Azok a dokumentumok, amelyekre 10–20 év múlva jogászok generációi fognak hivatkozni, itt és most, előttem készülnek. Különleges érzés ennek a folyamatnak a részese lenni.

Mivel töltöd a szabadidődet a kinti tartózkodás alatt?
Szabadidőmben más ENSZ-gyakornokokkal együtt szoktam felfedezni a várost – Broadway-előadásokra járunk, múzeumokat látogatunk, hajótúrákon veszünk részt, és helyi specialitásokat kóstolunk. Szerencsémre egy remek, a világ számos pontjáról érkező gyakornoki csapat jött össze.

Melyik tapasztalat volt számodra a legérdekesebb, a leghasznosabb, illetve a legnagyobb kihívást jelentő? Van olyan élményed, amely különösen emlékezetes maradt számodra?
Ha egyetlen emlékezetes pillanatot kellene kiemelnem, az az első New York-i napom lenne. Épp csak elfoglaltam a szállásomat, amikor sétám során egy közeli templom hirdetőtábláján megpillantottam a feliratot: „Hungarian Mass at 14:00”. Percekkel a kezdés előtt léptem be, és egyből egy szeretetre méltó közösségben találtam magam. 1956-os menekültekkel és leszármazottaikkal beszélgettem késő estig, és lenyűgöző volt látni azt az összetartást, amellyel évtizedek után is őrzik magyarságukat az óceán túlpartján. Ez a találkozás rögtön az első napomon otthonossá tette számomra ezt a hatalmas várost.

Bár még csak néhány hete érkeztem meg, már most úgy érzem, hogy egy életre szóló tapasztalattal gazdagodtam. Hálás vagyok az itteni mentoraimnak a folyamatos támogatásért, és köszönöm a Ludovika Collegiumnak, hogy lehetővé tette számomra ezt a kalandot. Izgatottan várom a folytatást!

A fotókat a beszélgetésünkhöz az interjúalany készítette.