Ugrás a tartalomhoz
  • Rólunk
    • Hallgatók
    • Munkatársak
    • Board
    • GY.I.K.
    • Céljaink
  • Hírek
    • Képzés
    • Közösség
    • Beszámoló
    • ÚtOn
  • Szakmai anyagok
    • Interjú
    • Tollhegy
    • Nemzetközi sajtószemle
    • Könyvrecenzió
    • Jogász szemmel a világ
  • Podcast
  • About Us
    • Our Statement
    • Main Goals
    • Study Program
    • Leading Professors
    • Teaching Methods
    • Talent Program Internships
    • Contacts
  • Felvételi
  • Rólunk
    • Hallgatók
    • Munkatársak
    • Board
    • GY.I.K.
    • Céljaink
  • Hírek
    • Képzés
    • Közösség
    • Beszámoló
    • ÚtOn
  • Szakmai anyagok
    • Interjú
    • Tollhegy
    • Nemzetközi sajtószemle
    • Könyvrecenzió
    • Jogász szemmel a világ
  • Podcast
  • About Us
    • Our Statement
    • Main Goals
    • Study Program
    • Leading Professors
    • Teaching Methods
    • Talent Program Internships
    • Contacts
  • Felvételi
Instagram Facebook Youtube

Hallgatóink tollából: A robotsebészet technológiájáról

Hogyan ne váljunk áldozattá az online térben?

A mai világban már szinte mindent online intézünk, hiszen így könnyebb, gyorsabb és kényelmesebb, azonban amilyen könnyen elérhetünk mindent, olyan könnyen elérhetnek minket is. A

Tovább»
2026.03.16.

A jogerő fogalmáról

A jogerő fogalma már a római jogban megjelent, majd később a 19. században került mélyebb dogmatikai kidolgozásra. E dogmatikai megalapozás kezdetben a polgári peres eljárások

Tovább»
2026.03.06.

Technokrácia, közjó és a többség zsarnoksága

A következő rövid esszében a teljesség igénye nélkül és a szubjektivitás széles spektrumát előhívva próbálok párhuzamot vonni a közjó erkölcsi kategóriájának statisztikában mérhető közérdekké való

Tovább»
2026.03.03.

Személyre szabott árképzés az online kereskedelemben – adatból ár, árból dilemma

Az online kereskedelemben egyre gyakoribb a dinamikus és személyre szabott árképzés, amely algoritmusok és vásárlói adatok alapján határozza meg, mennyit kell fizetnünk. Bár a GDPR

Tovább»
2026.02.27.

Digitális környezetszennyezés és gyermekvédelem – a képernyőhasználat élettani, pszichológiai és társadalmi hatásmechanizmusai

A 21. századi gyermekkor egyik legmeghatározóbb kihívása a digitális környezet és az emberi fejlődés harmonizációjának hiánya. Ahogy a környezetvédelem területén felismertük az ipari szennyezés káros

Tovább»
2026.02.26.

Betekintés az amerikai igazságszolgáltatás működésébe a chicagói Richard J. Daley Courthouse-ban

A Ludovika Collegium által szervezett amerikai tanulmányi kirándulás célja az volt, hogy a résztvevők közvetlen tapasztalatot szerezzenek egy olyan állam intézményrendszeréről és jogkultúrájáról, amely a

Tovább»
2026.02.23.

A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Dabóczi Bence orvostanhallgatóként a sebészet egy viszonylag új ágának módszerét és alkalmazásának hazai lehetőségeit járja körül.

Biztosak vagyunk benne, hogy mindenki találkozott már a „robotsebészet” kifejezéssel életében. De mit is jelent ez a futurisztikus, elsőre kicsit ijesztőnek tűnő technológia, és mi a helyzet a magyarországi felhasználással?

A jelenleg használatban lévő sebészrobotok nem igazi robotok. Egy robot hozhat önálló döntést, kivitelezhet előre beprogramozott folyamatokat. Ehelyett inkább a sebész kezét pontosabbá, mozdulatait precízebbé tévő gépekről beszélünk, melyet minden esetben élőben irányít egy ember. De miért jobbak akkor a hagyományos módszerekkel kivitelezett műtétekhez képest, ha ugyanúgy emberi jelenlétet és figyelmet igényelnek? A sebész mindig limitálva lesz a saját testi adottságai által, így nagy előnyt jelenthet ezen képességek határainak kiterjesztése a robotok által. Egy ilyen módon kivitelezett műtét sokkal kisebb terhelést jelent a páciens szervezetére nézve, mert ténylegesen csak azokat a szövetroncsolásokat kell elvégezni, amelyekre mindenképp szükség van. A valóságban a sebész egy három dimenzióban látó kamera felvételét nézi élőben, és irányítja a robotot egy kezelőfelületen keresztül. Ebből következik a sebészeti beavatkozásokat végző robotok első hatalmas előnye, hogy bár a sebésznek „real time”-ban kell irányítania a robotot, nem feltétlenül kell ehhez jelen is lennie. Volt már rá példa, hogy interneten keresztül, egy másik országból végeztek műtétet. Ez az eljárás az 5G-technológia elterjedésével hamarosan a közellátásban is realitássá válik. Ezzel az egyészségügyi ellátórendszer egyik hatalmas problémáját lehetne enyhíteni, ez pedig a jól képzett szakemberhiány. Egy, a szakterületén kiemelkedő sebész így több helyen vállalhatna műtéteket, biztosítva a legjobb ellátást mindenhol. A következő kihívás, amire a robotsebészet megoldást kínálna, az a kórházak tehermentesítése a betegek posztoperatív ellátása alól. Több kutatás bizonyítja, hogy egy robotsebészeti módszerrel kivitelezett műtét szignifikánsan csökkenti a hospitalizációt. Ez lehetővé teszi, hogy sok műtét, amely eddig többnapos bennfekvéssel járt, mostantól egynapos sebészeti beavatkozásnak számítson. Fontos tudni, hogy a kórházak számára a fekvőbeteg-ellátás számít a legnagyobb költségnek, így ennek komoly anyagi vonzata is van.

Napjainkban Magyarországon – és az egész világon – gyakorlatilag csak egy cég termékei rendelkeznek a megfelelő minősítéssel ilyen típusú sebészeti beavatkozások kivitelezéséhez; ezek az Intuitive Surgical „da Vinci” robotjai. Hazánkban sajnos nem annyira elterjedt ezek használata – mindösszesen pár darab van belőle –, amelynek különböző okai vannak; a legfontosabb a robot használatának ára. Nem a vételárral van probléma, mert az egyszeri költség, és akár európai uniós támogatásokból is meg lehetne vásárolni, viszont az egyes műtétekhez szükséges fogyóeszközök beszerzési ára és a gépet kezelni képes szakorvosok óradíja akkora pluszköltséget teremt, melyet az állami egészségbiztosító nem tud kifizetni. Magyarországon több európai országhoz hasonlóan HBCS (Homogén Betegségcsoportok) alapú finanszírozás működik, ami azt jelenti, hogy egy adott terápiára, műtétre adott pontszámot kap az ellátást végző intézmény, a pontokért pedig pénzt az állami egészségbiztosítótól. A probléma az, hogy míg Németországban egy „pont” nagyjából 7500 eurót ér, Magyarországon csak 200 ezer forintot, a robotokkal végzett beavatkozás viszont ugyanúgy megközelítőleg 1000 euró pluszköltséget jelent egy hagyományos módon kivitelezett műtéthez képest. A másik probléma a szaktudás. Egy sebésztől radikálisan más látásmódot követel meg egy ilyen robot irányítása, rengeteg időbe telik, mire valaki készség szinten megtanulja kezelni. Ezt főleg drága külföldi kurzusokon lehet megtenni, amire nincs feltétlenül forrás egy állami kórházban.

Így hiába lenne a beteg számára sokkal előnyösebb – és a kórház számára kevésbé megterhelőbb –, a robotsebészeti beavatkozások hazánkban sajnos jelenleg nem fenntarthatók.

Szerző: Dabóczi Bence

Források:
https://onkol.hu/robotsebeszet_bevezetese_magyarorszagon/
http://drszaborobotsebesz.hu/index.php?page=robotsebeszet
https://index.hu/techtud/2022/01/24/da-vinci-rendszer-orszagos-onkologiai-intezet-elso-robotsebeszeti-beavatkozas-magyarorszagon-kasler-miklos/
Letöltés ideje: 2022. 06. 12.

A borítókép forrása: mkot.hu

Hasznos linkek

uni-nke.hu
Sütikezelési tájékoztató
Adatvédelmi tájékoztató

Kapcsolat

+36 1 432 9000 /20 885
info@ludovikacollegium.hu 

1089 Budapest, Diószegi Sámuel utca 30.
Gépjárművel a Sárkány utca felől megközelíthető.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése érdekében. Bővebb információt a Sütikezelési Tájékoztatóban talál.
Elfogadom a javasolt sütibeállításokat